|
|
|
2006-12-01 14:37:06, péntek
|
| |
| |
Rendőri túlkapások 2006. október 23-án:
jogszabályi háttér, esetek, tudnivalók feljelentéshez, panaszhoz, kártérítéshez (2006. október 28.)
1. Jogszabályi háttér
A magyar rendőrség állományába tartozó rendőrök ismét tömegesen követtek el bűncselekményeket és szegték meg a rendőrségre vonatkozó jogszabályi előírásokat 2006. október 23-án, egy hónappal a 2006. szeptember 20-21-i, szintén számos rendőri túlkapással jellemezhető akciókat követően.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006. október 24-én kiadott közleményében már rámutatott: október 23-án Budapesten példátlan erejű és méretű, megfélemlítő rendőri intézkedések sorozata történt.
Az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára megemlékezni kívánó, gyülekezési jogukat gyakorló, erőszakos cselekményeket nem tanúsító emberekkel szemben gumilövedék, vízágyú, könnygázgránát, gyalogos és lovas rendőri egységek bevetésére került sor számos súlyos sérülést okozva.
A bejelentett, békés megemlékezésről távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendőri intézkedés alatt álló résztvevőinek tekintették őket, majd pedig több esetben előzetes felszólítás nélkül rontott a békés emberekre a közrendért felelős erőszakszervezet.
A rendőrség ezúttal sem tartotta be a szükségesség és arányosság elvét, illetve a tömegoszlatás szabályait.
Ismét hangsúlyozzuk: a rendhagyó helyzet nem igazolhatja a törvényes rend megsértését sem az állampolgárok, sem a rendfenntartó erők részéről.
A rendőr sem helyezheti magát törvényen kívül, mert akkor az emberek bármikor az önkény áldozataivá válhatnak. Sajnálatos módon különös bátorítást adhatott erre a rendőrök számára az, hogy egyikük egyenruháján sem volt a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 20. § (1) bekezdése által előírt azonosító jelvény, illetve sokuk maszkot viselt, ezzel utólagos büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonásuk nagymértékben megnehezült.
Felhívjuk a figyelmet a rendőrségi törvény (Rtv.) és a Rendőrségi Szolgálati Szabályzat néhány olyan
rendelkezésére, amelyeket álláspontunk szerint 2006. október 23-án nem tartottak be az intézkedő rendőrök:
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényből:
2. §
(1) A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.
11. §
(2) A Rendőrség belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasítás kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen.
12. §
(1) A rendőr a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.
15. §
(1) A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(2) Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
16. §
(1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhat.
Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
(3) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni.
A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.
17. §
(2) A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását.
Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.
18. §
(1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját.
Ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a Rendőrséget terheli.
Ha a fogvatartott fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát.
20. §
(1) A rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja.
(3) A rendőr az intézkedés befejezése után az intézkedés alá vont személy kérésére köteles az azonosító jelvényének számát közölni vagy szolgálati igazolványát felmutatni, a nevét és a szolgálati helyét megjelölni.
49. §
(1) A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat
a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
b) a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
(2) A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei (54. §) fennállnak.
59. §
(1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a Rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja:
a) vízágyút,
b) pirotechnikai eszközt, gumilövedéket,
c) ingerlőgázt,
d) elfogó hálót,
e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást.
(2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell.
(3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban.
A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendeletből:
51. §
(2) A rendőr kényszerítő eszköz alkalmazása során a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, és a testi épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti.
52. §
(1) A kényszerítő eszközök meghatározásának sorrendje fokozatosságot is jelent, súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.
(3) A kényszerítő eszköz alkalmazását előzze meg:
a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás, "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával;
b) figyelmeztetés, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.
(4) Előzetes figyelmeztetés nélkül a kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem veszéllyel járna.
54. §
(4) Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó.
55. §
(1) A rendőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot, illetőleg más eszközt saját elhatározásából vagy elöljárója parancsára használhat.
(5) Az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje, kerülni kell, hogy az ütés a fejre, derékra, gyomorra, hasra irányuljon.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.
(7) A könnygázgránát tömegoszlatásra vagy zárt térben kialakult ellenállási góc felszámolására alkalmazható azzal, hogy az mindig parancsra, a helyszínen tartózkodó parancsnok által meghatározott módon történik, és gondoskodtak a rendőröknek a könnygáz hatása elleni védelméről.
68. §
(1) Tömegoszlatás elrendelésére - jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén - a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rendőrség a rend biztosításában közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult.
(3) A szétoszlásra irányuló rendőri felszólítást lehetőleg hangosító eszköz alkalmazásával legalább kétszer meg kell ismételni. Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni.
(5) Tömeggel szemben a csapaterő a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja:
a) passzív ellenállás esetén testi kényszert;
b) aktív ellenszegülés esetén rendőrbotot, vegyi eszközt, ingerlőgázt, elektromos sokkoló eszközt, bilincset, pórázon vezetett szolgálati kutyát szájkosárral vagy anélkül, valamint vízágyút;
c) felfegyverkezett tömeg ellenszegülésének megtörésére pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást;
A jogsértő rendőri cselekmények a vonatkozó rendőrségre vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseinek megsértésén túl kimeríthetik a Btk. 226. §-a szerinti bántalmazás hivatalos eljárásban vétségét és - ha 8 napon belül gyógyuló sérülést okoz és a sértett magánindítványt terjeszt elő - a Btk 170. § (1) bekezdés szerinti könnyű testi sértés vétségét, vagy 8 napon túl gyógyuló sérülések esetén a Btk 170. § (2) bekezdés szerinti súlyos testi sértés bűntettét.
Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el már a könnyű testi sértés is bűntett, tehát hivatalból üldözendő bűncselekmény, nem szükséges a magánindítvány a feljelentés mellett.
A vonatkozó büntető törvénykönyvi rendelkezések:
Testi sértés
170. § (1)
Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető.
Bántalmazás hivatalos eljárásban
226. § Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2. Ismertetünk néhányat a tudomásunkra jutott 2006. október 23-án történt, szemtanúk által leírt rendőri túlkapásokból -
( lsd. következő hírlevélben : szerkesztők)
3. Feljelentés, panasz és kártérítés
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és más jogvédő szervezetek (Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, Amnesty International) által is megállapított jogtiprásoknak véget kell vetni és az elkövetőit haladéktalanul felelősségre kell vonni.
Javasoljuk, hogy aki a fentiekhez hasonló rendőri önkényt észlel, vagy ilyennek válik áldozatává az igyekezzen tanúkat, képi bizonyítékot szerezni, majd - akár van bizonyíték, akár nincs - tegyen feljelentést ismeretlen elkövetővel szemben a Budapesti Nyomozó Ügyészségnél (1056 Budapest, Belgrád rakpart 5., tel: 266-5730) ajánlott tértivevényes küldeményként feladva írásban vagy személyesen jegyzőkönyvbe mondva.
A feljelentésben adja meg a vele történt esemény lényegét a helyszín, időpont, körülmények (különösen az elkövetők személyleírása, cselekményei) és esetleges bizonyítékok (tanúk, fényképek, videofelvételek, tárgyi bizonyítékok stb.) minél részletesebb megjelölésével, továbbá kérje az elkövetők felelősségre vonását.
A feljelentésben adják meg lakcímüket és telefoni, illetve elektronikus levél elérhetőségüket.
A feljelentő az eljárásban sértettként jogi képviselőt is igénybe vehet.
Emellett a sérelmes rendőri intézkedéssel szembeni panasz is előterjeszthető.
A rendőrség tevékenysége alapvetően a büntető eljárás és az államigazgatási eljárás szabályai szerint folyik, erre tekintettel a rendőri intézkedés és a kényszerítő eszközök alkalmazása elleni jogorvoslati igény a rendőri intézkedést követő és a rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértési vagy büntető eljárás keretében érvényesíthető: ha tehát a sérelmet szenvedettel szemben szabálysértési vagy büntető eljárás indult, akkor a sérelmes intézkedés miatt panasz a rendőrhatósági eljárást érdemben lezáró határozat elleni jogorvoslati kérelemben terjeszthető elő.
Minden más esetben a panaszt az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjénél lehet benyújtani az intézkedést követő 8 napon belül és e döntés ellen jogorvoslatnak van helye.
Mivel az azonosító jelvények hiánya miatt nem egyértelmű annak eldöntése, hogy melyik rendőri szerv állományába tartozó rendőr követhette el a sérelmes cselekményt, ezért javasolható a panasz benyújtása egyszerre a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál (1139 Budapest, Teve utca 4-6., tel: 443-5500), illetve az önálló jogi személynek minősülő, készenléti rendőrségi állomány felett rendelkező
Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál (székhely: Budapest X., Kerepesi út 47-49.) ajánlott tértivevényes küldeményként feladva.
A panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították.
A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el.
A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni.
A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az panasz előterjesztésére jogosult.
A 8 napos határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül az eljáró szervnél a mulasztási ok, vagy akadály megjelölésével igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, amelynek elfogadásáról az eljáró szerv vezetője határoz.
Ha a mulasztás az érdekeltnek később jutott a tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.
A mulasztástól számított 3 hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
A panaszt és feljelentést tevőnek számolnia kell azzal, hogy az ő cselekvőségének jogszerűsége is megvizsgálásra kerülhet, továbbá a tanúkihallgatása során a hamis tanúzás terhe mellett köteles nyilatkozni.
Azonban pusztán a panasz és feljelentés miatt a bejelentéssel élőt semmiféle hátrány nem érheti, ezért ezt indokolt esetben meg is kell tenni a meghurcoltak, illetve a rendőri túlkapások megfékezése érdekében.
Akit ok nélkül bántalmaztak vagy akivel szemben a rendőri intézkedés során aránytalanul jártak el és ennek során megsérült, illetve emberi méltóságát megsértették közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Ptk. 349. § alapján a kárt okozó rendőri szervvel szemben pert indíthat a Fővárosi Bíróságon, továbbá követelheti jogsértés megállapítását és elégtételt adó közlemény közzétételét.
A polgári perhez ügyvéd közreműködése javasolt.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
http://www.nemzetijogvedo.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szabadságvesztés, magánindítványra, fegyverhasználat, könnygázgránátot, rendelkezéseinek, foganatosították, meghatározásának, tanúkihallgatása, felfegyverkezett, veszélyeztetheti, felülvizsgálatát, pénzbüntetéssel, hozzátartozóját, államigazgatási, rendszeresített, videofelvételek, gondatlanságból, vagyonbiztonság, tömegoszlatásra, elhatározásából, megakadályozása, legszükségesebb, végrehajtójának, magánindítványt, egészségromlást, fogyatékosságot, felvilágosítást, kegyetlenséggel, ncselekményeket, megváltoztatja, alkalmazásának, személyleírása, könnygázgránát, szabálysértési, indokolatlanul, felszámolására, magyar rendõ, 1956-os szabadságharc, békés emberekre, közrendért felelõ, tömegoszlatás szabályait, rendhagyó helyzet, törvényes rend, rendfenntartó erõ, emberek bármikor, önkény áldozataivá, testi épséget, vagyonbiztonságot közvetlenül, emberi méltóságot, ember jogait, utasítás kiadás, utasítás kiadójának, Nemzeti Jogvédõ, Szolgálati Szabályzat, Szolgálati Szabályzatáról, Helsinki Bizottság, Amnesty International, Budapesti Nyomozó Ügyészségnél, Budapesti Rendõ, Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál, Budapest,
|
|
|
|
|
|
| magyar rendõ, 1956-os szabadságharc, békés emberekre, közrendért felelõ, tömegoszlatás szabályait, rendhagyó helyzet, törvényes rend, rendfenntartó erõ, emberek bármikor, önkény áldozataivá, testi épséget, vagyonbiztonságot közvetlenül, emberi méltóságot, ember jogait, utasítás kiadás, utasítás kiadójának, feladata teljesítése, szolgálati elöljáró, utasítás végrehajtását, intézkedés törvényes, eredményesség biztosítása, intézkedéssel érintettre, legkisebb korlátozással, törvényben meghatározott, ellenszegülés megtört, erre vonatkozó, ilyen magatartás, szolgálati beosztására, sérülés okozását, emberi élet, intézkedés folytán, sérültet orvos, hozzátartozó vagy, sérülttel kapcsolatban, fogvatartott részére, hozzátartozóját vagy, intézkedés célját, fogvatartott nincs, értesítési kötelezettség, fogvatartott fiatalkorú, intézkedés során, azonosító jelvénye, szolgálati igazolványa, intézkedés befejezése, azonosító jelvényének, szolgálati helyét, szolgálatban rendszeresített, mások vagy, vagyonbiztonság közvetlen, jogellenesen összegyû, szétoszlásra irányuló, tömeggel szemben, tömeget elõ, tömeget korlátozni, testi épséghez, legszükségesebb mértékben, enyhébb kényszerítõ, jogellenes magatartás, törvény nevében, késedelem veszéllyel, bilincs olyan, ütés lehetõ, támadó végtagot, könnygázgránát tömegoszlatásra, mindig parancsra, helyszínen tartózkodó, könnygáz hatása, gyülekezési törvény, rend biztosításában, biztosítás parancsnoka, utolsó felszólítás, vonatkozó rendõ, sértett magánindítványt, testi sértést, feljelentés mellett, vonatkozó büntetõ, sérülés vagy, betegség nyolc, testi sértéssel, súlyos testi, büntetés bû, testi sértés, évig terjedõ, tudomásunkra jutott, fentiekhez hasonló, igyekezzen tanúkat, feljelentésben adja, vele történt, feljelentésben adják, eljárásban sértettként, sérelmes rendõ, államigazgatási eljárás, sérelmet szenvedettel, sérelmes intézkedés, intézkedést foganatosító, intézkedést követõ, azonosító jelvények, sérelmes cselekményt, panasz benyújtása, önálló jogi, panasz elõ, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 784
- e Hét: 6292
- e Hónap: 14896
- e Év: 50837
|
|
|
Offline
